29.Fejezet♪Dupla show

 T A Y L O R

Apró puszik sokasága teríti be az arcom minden szegletét. Fejem még mindig a párnába nyomom, a takaró melegen tartja a meztelen testemet, míg a csókok sokszorozódnak. Mocorogni kezdek, a kezemet kinyújtom, s hamar meg is találja a hasonlóan ruha, vagy legalábbis felső nélküli férfitestet. 

- Jó reggelt.

Keze a derekamra csúszik, én pedig teljesen a testéhez préselődöm. Homlokomra nyomja az ajkait, lágy puszit hagyva maga után. Felnevet, mire a mellkasának rezdülése ringatni kezd. Azt hiszem, hogy közelebb már nem kerülhetünk, de ahogyan előre billentem magamat és megérzem a reggeli merevedését, minden darabjaira hullik.

- Átok és áldás is egyszerre melletted ébredni – jegyezi meg, szája az enyémhez ér, és a hátamra fordít.  

Mosolyom letörölhetetlen. A kezei mindenhol ott vannak, én pedig készségesen tárulkozom ki érintései előtt, míg a csókjaink szenvedélyesek, és egyszerre éhesek is. Végszóra pedig a gyomrom is kordul egyet, ami jelzi hasonlóan, hogy éhenhalás szélé áll. Azt hiszem, hogy a hangulatot teljesen meg is öli. Nevetni kezdek, Harry pedig a nyakamba nyomja az arcát. Borostája megszúrja a bőröm felszínét, de semmi pénzér sem taszítanám el magamtól. Köré tekeredem, mint egy inda, megcsókolom felhevült bőrét és a tarkójára csúsznak ujjaim. Eltávolodik tőlem, száját az enyémre nyomja, és eltűnik. 

- Azt hiszem megöltük a hangulatot és meg kell etetnem téged.

Hangja mélyebb, mint általában, és olyan simogató, hogy szívem szerint csak arra kérném, hogy beszéljen még, s még. Megfogja a kezemet és maga után von. Megküzdők a vastag, nagy takaróval, ami szinte rabjaként tartott Harryvel együtt az éjszaka folyamán. 

- Valami könnyebb takarót is válaszhattál volna – jegyzem meg, ahogy kikecmergek az ágyneműhalomból Harry segítségével. Lábaim megérintik a puha kárpitot, a testemet viszont a hideg levegő csapja meg. Meztelenségem zavarba is hozhatna, de jobban érdekel, hogy a testemet a hideg rázza ki, annak ellenére, hogy a házban kellemes meleg uralkodik. Hagyva, hogy a ház ura vezessen, valószínűsítve a hideg kövektől, a fürdőbe érünk. 

Eleinte irtóztam annak gondolatától, hogy ide jöjjek. Nem Harry, vagy bármilyen hozzáköthető indok miatt, csupán mert nem ismerem a lakását, a környezetet, ahol él, és tudom, hogy ez így hatalmas probléma. Folyamatosan ott kell, hogy legyen, ha bármit szeretnék, még pisilni is nehezemre esik kitalálni egyedül. Úgy érzem, hogy egy kisgyerek van mellette, nem pedig a nő, akibe beleszeretett és randiból, randiba csöppen.

- Megint túl sokat gondolkozol, Nyuszifül – halántékomra nyomja az ajkait, és hallom, egyben érzem, ahogyan körülöttem pakolászik. A kezembe teszi a fogkefémet, és elszörnyülködőm, hogy valóban egy szerencsétlenség vagyok a karjai között. – Mi jár ebben a szép buksiban?

Hátra döntöm a fejemet, teljesen a mellkasának simulok. 

- Mintha a gyereked lennék, vagy egy ember, akit ápolnod kell. Utálom, hogy még pisilni sem tudok elmenni nélküled.

Felsóhajt, és egyik kezét a kezemre teszi. Finoman megszorítja a felkaromat és elképzelem, ahogyan az arcomat bámulhatja, miközben a szavak elhagyják a számat.

- Verd ki a fejedből ezt az ostobaságot – jelenti ki határozottan. – Tudtam, hogy mire vállalkozom, hogy látássérült vagy. Szívesen segítek, de biztos vagyok abban, hogy pár alkalom, és tökéletesen fogod ismerni a házamat. A végén majd még te leszel, aki elmenekül előlem. Imádom, hogy a segítségedre lehetek.

- Persze, az új varázsa – valószínű, hogy nem tetszik neki a kijelentésem, mert a popsimra sóz egyet, ami hangosan szól. Ekkor tudatosul bennem, hogy még mindig meztelenségemben állok. – Abszurd a helyzet. Kaphatnék egy valamit? 

- És ha azt mondom, hogy nekem így jó? 

Először nem tudom, hogy most mire érti, majd teljes testét az enyémhez simítja, minden világossá válik. 

- Ne használd ki a helyzeted!

- Este nem panaszkodtál – búgja a fülembe, és az arcomra nyom egy puszit, és eltávolodik, majd egy pár pillanat múlva egy fürdőköntöst meleg anyaga ölel körbe. – Nem szeretném, ha kényelmetlenül éreznéd magad. Örülök, hogy itt vagy, hisz, ha nem így lenne, nem hoztalak volna ide. Amint problémákba ütközünk, szólni fogok és megbeszéljük. Most pedig igyekezzünk, mert nem szeretném, ha éhen halnál itt nekem.

♪

Szerencsére a nap további része gördülékenyebben, megingások, buta gondolatok nélkül pereg tovább szinte rohamos tempóban. Egy könnyed reggeli után sikerült összeszednünk magunkat, és Harry unszolására lementünk a közeli konditerembe. Nem mondom, hogy nekem nem tesz jót egy kis mozgás, főleg, hogy elég kevés időm van viszonylag felkészülni rá ennyi kihagyás után. Úgy pedig, hogy tükörbe nézni nem tudok, még nehezebb dolgom van. Egy jó kis kardiót saját testsúlyos edzés követ. Harry nem mozdul mellőlem, együtt edzünk, bár kissé más gyakorlatokat végzünk és más számban. Olykor megjegyzéseket tesz, de igyekszem elengedni a fülem mellett a mocskos száját. Van, amikor meg is korholom, de csak nevet hangosan, és pár puszit lop, vagy simán csak megajándékoz velük. 

- Mennyire feszes ez a popsi – érzem, hogy végigsimít az említett területen, és finoman bele is markol, miközben gyakorlatot végzek a földön.

- Harry! – hátra csapok, de nem érem el. 

A nevetése hangos, túlságosan vidám, és én sem bírom ki, hogy ne vigyorogjak. Leülök a lábaimra, a loboncos hajamat az arcomból kiseprem, és a gumival ismételten összekötöm a kusza tincseimet nagyjából. Melegem van és Harry sem segít a helyzeten.

- Nem tehetek róla, hogy ennyire bomba tested van édesem.

- Ne tapogass nyilvánosan így – korholom meg, és megijedek, ahogy hirtelen rám veti magát és a jógamatracon elterülünk mind a ketten. 

- Hogy tapogathatlak nyilvánosan? – búgja a szavakat a nyakamra, mire megbökőm az oldalát, és kimászom alóla, mielőtt összenyom. – Talán így? – a combomat szorítja meg. – Vagy itt? 

Össze vissza jár a keze teljesen követhetetlen utat bejárva a testemen. 

- Fejezd be – állok fel és a kezemet nyújtom, amit meg is ragad. Igyekszik visszarántani a földre, de nem engedem magam. Persze nem sok esélyem van vele szemben, de végül feltápászkodik. – Pakoljunk el magunk után, és ebédeljünk. Shawn mikor akar találkozni?

- Szerintem szólok neki, hogy csatlakozzon hozzánk, legalább kettő dolgot egyszerre letudunk, és ismét az enyém leszel.

- Ne ess túlzásba. Mikor is mész a következő állomásra?

- Holnap – gondterhelten sóhajt fel. – Ezt ne itt beszéljük meg.

Gyorsan összeszedjük a dolgokat és elhagyjuk a termet, hogy felkeressük a kis eldugott éttermet, ahol Shawn vár bennünket.

H A R R Y

Érzem, ahogy Taylor teste megfeszül mellettem. Rá nézek, de Shawn nem hagyja abba a beszédet. Megállíthatatlan ez a faszi. A barátnőm az oldalamon felém fordítja a fejét, és tudom, hogy a gondolatai cikáznak, szinte hallom, ahogy tekeregnek a fejében a tekervények.

- Ez nagy esély neked Harry – folytatja a menedzserem. – És mennyire lesz nagy show, hogy egyszerre lesztek a színpadon. Victoria’s Secret show az év legjobban várt eseményei közé tartozik a divatvilágban.

- Tisztában vagyok vele, nem kell promóznod, tudom, hogy mekkora lehetőség. És nyilván el is fogadom, ha te is így gondolod – szorítom meg Tay kezét, hogy tudja, ezt a mondatot neki szántam.

- Kétlem, hogy bármilyen beleszólása is lehet – azonnal szúrósan nézek rá az asztal túloldalán. – Akár te is vezethetnéd végig a kifutón. Mekkora lenne már, ezt fel is fogom hozni.

- Befejezted? Szeretném látni a szerződést még ma. Estére küldd át, és utána megbeszéljük. Elsődleges Tay. 

- Ne legyél egy puha pöcs. Ennyi nő között hülye lennél nem fellépni. Nem mellesleg mekkora löketet adna a karrierednek.

Utálom, hogy úgy beszél, mintha Taylor nem az oldalamon ülne. Természetesen nem vagyok hülye, és elsődlegesen az én döntésem lesz, de azért a barátnőm véleményét is ki fogom kérni, annak ellenére, hogy tudom, sohasem lenne ellenem. Támogat, imádja a zenéimet és a közelségemet. Miért is lenne akkor ez ennyire megterhelő? Jó pár napot akkor biztosan, hogy együtt is tölthetnénk a világ másik oldalán, ami még csábítóbbá teszi az egészet. Nem is hangozhatna jobban az egész, ráadásul teljesen beépíthető a turnémba.

- Este beszélünk, de nyolcvan százalékban biztos.

Megfogom Tay kezét és elhagyjuk az étteremet. Mivel holnap el kell hagynom a várost nélküle, így minél több időt szeretnék vele eltölteni. Kifelé menet belefutunk pár fotósba, ami nagyon nem hiányzott. Szorosabban a derekánál fogva magamhoz szorítom és úgy vezetem az autómig, ahol segítek neki beszállni.

- Rendben, elmondod, hogy min gondolkozol? Nem szeretnéd esetleg, hogy ott legyek?

Helyezkedik az ülésen egy kicsit, míg én a piros lámpánál állva elég időt kapok arra, hogy végig nézzek rajta, s megállapítsam, hogy így is mennyire gyönyörű. Megsimítom az arcát. Ezek az apró cselekedetek, hogy mindig megérintem, folyton bennem vannak, de igyekszem visszafogni magam. 

- Nem, dehogy! Tudod, hogy nagyon örülnék, ha velem lennél, főleg, hogy tudom, a támogatásod nekem mindennél fontosabb.

- Akkor nem értem – megcsókolom a tenyerét és a combomra teszem, majd gázt adok, hogy besoroljak végre a forgalomba. – Úgy tűnt, mintha nem repesnél az örömtől.

- Harry, ki örülne annak, ha a barátja egy fehérneműshowra lenne hivatalos?

Azonnal világossá válik minden, én pedig annyira önelégülten és boldogon vigyorodom el, hogy szinte megfájdul az arcom. Ez a lehetőség át sem száguldott az agyamon. A féltékenység eddig nem igazán mutatkozott meg Taylornál, ám ennek ellenére nagyon is simogatja a lelkemet.

- Nyilván senki. De tudod mi az érdekes? Hogy nekem itt van a saját csodálatos barátnőm, és valószínű, hogy sok-sok lány lesz körülöttem falatnyi tangában, de én akkor is arra fogok gondolni, hogy este te leszel az, aki szenvedélyen csókolni fog, és többért könyörögni.

Akkorát rá sóz a mellkasomra, hogy komoly nevetésben török ki. Még a könnyeimnek is sikerül kicsordulniuk, annak ellenére, hogy a szavaim teljesen valóságosak voltak.