7.Fejezet♪Giccses momentum

T A Y L O R

– Hé, ébresztő! – Sissy éles, vidám, és már túlságosan is buzgó hangja térít magamhoz az ágyam, s az álmaim nyugalmából.

– Sissy, kérlek – ásítók, de nem fordulok meg, míg ő mögém huppan, egyáltalán nem nőies ruganyossággal. – Attól, hogy neked korán kezdődnek a óráid, engem még békén hagyhatsz.

– Édesem, már fél tíz van, és tízre itt van Matt és Maxi.

– Mi van? – szinte felkiáltok. – Miért most tudom meg ezt? – fordulok meg, mintha csak szembe nézhetnék vele. Mia felugrik az ágyra, és az ölembe mászva egészen az arcomig nyújtózik, s pofiját hozzám simítja.

– Tegnap bejöttem és akartam szólni, hogy Matt reagált, de már aludtál, és gondoltam, hogy majd most elég, ha közlöm veled – magyarázza, s érzem, hogy feláll. – Szóval, miben szeretnéd várni?

– Ne beszélj úgy, mintha egy randevú lenne! – szólok rá tüstént.

– Matt valamikor akart tőled valamit, lehetséges, hogy újra bepróbálkozik majd – tudom, hogy az arcán hatalmas vigyora jelenik meg, amely engem csak némi fintorra késztet.

– Oké, Sissy, most akadj le a témáról, kérlek.

– Rendben, bocs – sóhajt fel. – Szóval, mit akarsz felvenni? És egy laza ruhára gondoltam. Mondjuk erre az egyszerű szürkére, egy harisnyával.

– Add ide – nyújtom felé a kezemet, s elveszem tőle az anyagot. Mind a két oldalról a kezeim végigjárják, s már is tudom, hogy melyik egyszerű, kényelmes ruhámra esett a testvérem választása. – Rendben, kérek egy harisnyát is. Testszínűt.

– Tudtam, hogy nem fogsz ellenkezni – ül le mellém, s a kezembe adja a selyem anyagot. – Öltözz fel, addig lefoglalom a kisasszonyt.

Mia vakkant egyet, s szinte látom magam előtt, ahogyan a húgomra vetődik. Sissy nevetése a fülembe kúszik, én pedig csak megrázom kissé a fejemet, s elkezdek megszabadulni a pizsamámtól. A harisnya felvételét mindig is utáltam, ám a viselését még is szerettem, szeretem, hiszen kényelmesebben érzem magam. A ruha is hamar felkerül rám, s a pamut, finom anyag barátságosan simul a bőrömre.

– Kisminkelhetlek?

– Minek? – kezdem az ágyamat rendezgetni, ahogyan azt minden reggel szoktam.

– Ugyan már, modell vagy, és a pasi, aki oda és vissza van érted, jön, hogy munkát ajánljon. Nyilván nem egy lecsúszott lányt akar látni.

– Lecsúszott lány? Sissy, megvakultam az ő emberének köszönhetően! Nem alkoholista vagy drogos lettem – mutatok rá a valóságra, hogy ő is észhez térjen és ne fecsegjen több ostobaságot, amikkel az agyamra megy. Finoman szólva is sértőnek érzem a kemény szavait, de próbálom magamat azzal nyugtatni, hogy ő ilyen, és mindent felnagyít, vagy más színben tüntet fel, amik nem éppen a legjobb tulajdonságai.

– Oké, igazad van, elnézést.

– És Matt még mindig hidegen hagy, és azóta nem is hallottam felőle, gondolhatod, hogy mennyire is hatna meg egyetlen szava is – egyenesedek fel.

– Rendben van, sajnálom, tényleg! De gyere, hadd fésüljelek meg – fogja meg a kezemet én pedig feladva végül hagyom, hogy a fésülködőasztalomhoz vezessen. A párnázott székre le is ülök, ő pedig a zörögni kezd a fésűs tárolóban. – Egy kis szempillaspirált legalább megengedsz?

– Nem fogod feladni, igaz?

– Mondhatni – neveti el magát, s ez rám is átragad.

♪

A kanapén ülve, a kezemben egy bögre, forró teával várom, hogy Matt és Maxi megérkezzen. Sissy össze-vissza fecseg, és már szinte az utazásokat szervezi, mondván, kell valakinek mellettem lennie, akiben maximálisan megbízom. Anya próbálja lenyugtatni, de nem sokra megy vele. Ő, is jelen lesz, de már most a türelmét vesztette a húgomnak köszönhetően.

– Jól van már, értem, leülök – sóhajt fel Sissy, s mellém huppan a kanapéra, mire Mia felemeli a fejét az ölemből, majd pár másodperc után vissza is hajtja.

– Miért nem tudsz megnyugodni? – ujjaim folyamatosan Mia puha szőrében kalandoznak, míg a húgomból próbálom kihúzni, hogy mi is a virgonckodásának tárgya.

– Csak én érzem a lehetőség illatát a levegőben?

– Sissy, ezelőtt is modellkedtem, annak ellenére, hogy nem voltam a toplistán, te is tudod, hogy kifutókon és fotózásokon vettem részt, és mielőtt igazán beindulhatott volna a karrierem, akkor ment tönkre. Nem értem, hogy miről beszélsz.

Mielőtt válaszolhatna, a ház belső terét a csengő folytonosan elhalkuló hangja tölti meg pár pillanat erejéig. Anya magas arkainak kopogása váltja a csengő hangját. Sissy felkuncog mellettem, s van fogalmam arról, hogy mi is ennyire vicces. Anya mindig mindenkinek szeret megfelelni, a tökéletesnél is többet akar nyújtani a vendégeknek, még ha az egyik nem éppen a kedvesebbik fajtából van.

Hallom, hogy a bejárat ajtaja kitárul, ám a húgom izeg-mozog mellettem, s még közelebb húzódik hozzám.

– Mocskos jó pasi lett Matt. Jót tett neki az elmúlt idő, basszus! – hangjából kisebb nyögésre leszek figyelmes.

– Sissy! Fogd vissza magad, kérlek.

– Ah, befásultál – lök oldalba, s elkezdi az ölemben csesztetni Miát, aki le is ugrik, ahogyan Maxi és Matt hangja is megszólal.

– Helló, bébi – Maxi vidám hangja lengi be azonnal a nappalit. Leül mellém, oda, ahol Mia ült, s az arcomra egy puszit nyom.

– Én is örülök, hogy látlak – jegyzi meg húgom, mire Maxi áthajol rajtam, s hangos puszit nyom Sissy arcára. – Na azért!

– Nem kell ma menned valamerre?

– Megint a nővéred agyára mész? – nevetve érdeklődik Maxi.

– A már hiányolt Hill testvérek – Matt mélyen búgó hangja hasít a levegőbe.

– Nem kell a felesleges körítés – jegyzem meg, mire Maxi megfogja a kezemet.

Remélem, mélyen remélem, hogy nem várta a tárt karokkal levő üdvözlést. Matt mindig is a tettek és a seggnyalások embere volt, ezt az első pillanatban megtapasztaltam. Nem igazán toleráltam már akkoriban sem ezt a stílusát.

– Kértek valamit inni? Sütemény is van – anya avatkozik közbe.

– Maxi ki tudja magát szolgálni, de inkább térjünk a tárgyra – hadarom. – Mit szeretnél tőlem ennyi idő után?

– Taylor, ne legyél illetlen!

Anyám korholása sehogyan sem érint meg. Régen is magam intéztem az ügyeimet, s most is így fog ez történni, annyival kiegészítve, hogy Maxi a szerződésem minden sorát fel fogja olvasni, ha olyan ajánlatot kapok, ami gondolkodásra érdemes.

Ritkán engedek meg magamnak anyámmal szembeni ilyen hangnemet, ilyen szavakat, de néha túlságosan is buzgó, és lehetetlenség haladni miatta. Semmi hangulatom társalogni és az olyan dolgokat megvitatni Mattel, amik nem rá tartoznak, vagy éppen engem hagynak hidegen. Nem szoktam ennyire rideg lenni, de most akkor sem engedek több kedvességet magamnak.

– Messze vagyok az illetlenségtől. Ez egy üzleti tárgyalás, nem a karácsonyi vacsorára érkezett, anya. Térjünk rá a tárgyra, ha már annyira szeretnék, hogy visszatérjek ebbe a világba.

– Igaza van Taylornak – mondja Maxi.

– Rendben – ért egyet Matt. – Arról lenne szó, hogy újabb szerződést szeretnék kötni veled. Tudom, hogy az állapotod miatt korlátok köré szorulsz, de remek lehetőség lenne, és nem fogom tagadni, páran megkerestek a régebbi ügyfelektől, hogy mikor térsz vissza.

– Kik kerestek meg?

– Első sorban a Victoria's Secret. A jövő évi shown szeretnének téged.

– Nem vállalok kifutót – kis csalódással a hangomban mondom. – Nem tudnám magam elengedni, és hinni abban, hogy nem borulok be a nézők közé.

– Igen, ezt mondtam nekik, de attól még katalógusfotózást tudsz vállalni. Figyelj Taylor, tudom, hogy az elválásunk és a munkakapcsolatunk sem volt gördülékeny, de a cégünk legjobbjai között szerepeltél, és még mindig ott vagy, annak ellenére, hogy két éve egy portfóliód sem jött ki.

– Csökkent a hasznotok?

– Piszok sok pénzt kerestünk rajtad, ezt te is tudod, de te is eléggé jól kerestél. De nem is ez számít. Imádtad csinálni, Tay. Te lehetnél az első vak modell, aki híres divatcégek prospektusában szerepel.

– Engem ez hidegen hagy – jelentem ki magabiztosan. – Azért csináltam, mert imádtam, ezt jól mondtad, de nem cseppet sem érdekelt, hogy milyen népszerűségi szintet ütöttem meg. És ezt te is tudod, mert nem egyszer fordítottam hátat a sajtónak és te tudattad velem, hogy milyen listán hányadik vagyok – világítottam rá a valóságra.

– Tay, a fotózásokat bevállalhatnád – Sissy szól közbe. – Ragyogtál minden képen, és én szívesen veled tartok. Bennem csak bízol annyira, nővérkém – fonja kezem közé az övét.

– Te maradj csak az iskola mellett, és tanulj, amíg teheted.

– Sissy, hagyjad a nővéredet – anya szól rá, amiért most hálás vagyok. – Gyere, segíts inkább nekem a konyhában.

Sissy morogva de végül anyával elhagyja a helyiséget.

– Szóval, mit mondasz erre? Ugyan úgy utazgatás lenne és a szokásos, a kifutót leszámítva – mondja Matt.

– Itt van a szerződés?

– Igen – hallom, ahogyan papírok érintkeznek, majd Max elengedi a kezemet, s az ölembe helyez pár oldalnyi szerződést.

– Maxi segít áttanulmányozni, aztán holnap értesítelek. De mindenképpen szeretnék még egy hónapot, hogy újra kicsit formába hozzam magam.

– Gyönyörű vagy még mindig, Taylor.

– Semmi szükség erre – intem le. – Akkor holnap értesítelek.

– Kikísérem – mondja Maxi és feláll mellőlem.

Matt még elköszön anyáéktól, majd tőlem is, elindulnak a bejárat irányába. Csizmák hangja, majd az ajtón levő zár kattanása.

– Ó, segíthetek? – Maxi kíváncsian teszi fel a kérdést, s nem értem igazán, hogy ez ki felé is irányul.

– Igen, Taylort keresem, itthon van?

Harry mély hangja kúszik a füleimbe, s apró mosoly húzódik az ajkaimra. A papír egyik sarkát gyűrögetni kezdem, s megpróbálom elképzelni, ahogyan a három srác az ajtóban éppen egymásra mered.

– Igen – mondja Maxi. – Tay, jött hozzád valaki!

– Enged csak be!

A bejárat ajtaja becsukódik, majd leeső csizmák kemény talpai koppannak a parkettán. Harry beköszön a konyhába, s szinte idáig hallom, ahogyan Sissy elfelejt levegőt venni, s a lelki szemeim előtt látom, hogy kidülledt szemekkel méregeti Harryt.

– Szia Taylor – teszi vállamra a kezét, így felkészítve engem, hogy egy puszit nyom az arcomra. Ajkai meg is érintik az arcomat, én pedig elmosolyodok.

– Erre jártál?

– Mondhatjuk – vidámság csendül fel a hangjában. – Szia nagylány – Mia farokcsóválásának köszönhetően a lábamat csapkodja, de nem szólok rá. Örülök, hogy ennyire követlen, s, hogy az ide látogató embereket ilyen boldogan fogadja.

– Bébi, nekem mennem kell, de ha gondolod vissza jövök, és átbeszéljünk.

– Nem kell emiatt visszajönnöd, megoldom – mosolygok, Maxi pedig lehajol, s puszit ad. – Hívlak majd.

– Rendben. Sziasztok!

– Szia – Harry kissé komorabban köszön el Maxitól, aki még anyuékhoz is betér, s nem kételkedem abban, hogy anya pár finom süteménnyel engedi csak útnak.

– És, mi a helyzet?

– Volt pár szabad órám és gondoltam benézek. Nem tudtam, hogy vendégeid vannak, ne haragudj – szabadkozik azonnal.

– Semmit nem zavartál meg.

– Ennek örülök. Nincs kedved esetleg sétálni? Kimehetnénk a parkba, és akár Miát is kivihetnénk, kellemes idő van.

– De, persze, mehetünk, csak felkapok valamit – állok fel, s a szobám felé indulok, hogy egy lenge kabátot, egy kényelmes cipőt kapjak magamra.